1190
post-template-default,single,single-post,postid-1190,single-format-standard,stockholm-core-1.1,select-theme-ver-5.1.8,ajax_fade,page_not_loaded,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive

1. foglalkozásterv: SAJÁT KÖRNYEZET

1. Nyitókör (10 perc)

Nagy körben: Hogy érzed most magad, hogy vagy itt, mi történt veled az elmúlt héten?

 

2. Ki húzza a rövidebbet? (10 perc)

Egy gombolyag madzagból annyi 20 és 40 cm közötti, különböző hosszúságú darabot vágunk le, ahány résztvevőnk van. A madzagdarabokat egy halomba rakjuk, mindenki válogatás nélkül húz egyet. Kérjük meg a gyerekeket, hogy meséljenek el valamit magukról, amit a többiek még valószínűleg nem tudnak. Addig kell beszélniük, amíg a kapott madzagdarabot lassú, egyenletes mozgással a mutatóujjukra csavarják. Ha valaki nagyon leakadnak a többiek kérdésekkel segíthetik.

 

3. Álmaid otthona (25 perc)

Három csoportban dolgoznak a résztvevők. Előkészítünk mindenféle apróságot, amit össze tudtunk szedni, pl. építőkockák, legódarabok, logikai készletek, számolópálcikák, gombok, műanyag poharak, újságpapírok, üres flakonok, gyurma, madzag, olló, ragasztó, cellux stb.

A csoportok feladata, hogy a rendelkezésükre álló anyagokból megépítsék álmaik otthonának makettjét. Amikor elkészült, bemutatják a többieknek.

 

4. Álom vagy valóság? (10 perc)

Minden csoport megkapja a mellékletben található 3–3 lufit és a 9 részre vágott kép 3–3 darabját. Csoportokban beszéljék meg, hogy a megépített álomotthonból mi az, ami valószínűleg csak álom marad (pl. kacsalábon forog, egy lakatlan szigeten áll, 120 emelete van stb.), és ezeket írják egy-egy lufira (nem baj, ha nem találnak 3 ilyet, de 1–2 legyen). A kép egy-egy darabjának hátára írjanak olyan dolgokat, ami szükséges ahhoz, hogy megfelelő otthonuk legyen (pl. biztos fizetés, tiszta környezet, kedves szomszédok stb.). Nagykörben beszéljük meg, hogy a lufikkal milyen álmokat tudunk elengedni, majd a képdarabokból közösen összeállítjuk a képet. Szeretnétek ebben a különleges házban lakni? Miért igen/nem?

 

5. Zárókör (5 perc)

Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?

 

MELLÉKLET

 

 

 

VISSZAJELZÉSEK

 

Tiszafüred

12 főből 10 fő volt jelen. Úgy alakult, hogy csak 3 régi lányunk van a többi új és inkább kisebb. Kicsit nehezen indult a beszélgetés az újak, a kisebbek, meg voltak illetődve. A régiek, a nagyobbak viszont nagyon kedvesen biztatták őket.

A bemutatkozás is nehezen ment az újaknál. Jó kérdések, bátorító szavak hangoztak el a nagyobbak részéről. Nehezíti a feladatot, hogy 2 lány eddig nem az iskolánkba járt, most ötödikben érkezett hozzánk. Egymást sem ismerik.

A csoportok is úgy alakultak, hogy a hetedikesek választottak maguk mellé kicsiket. Jó csapatként működtek együtt, kreatív ötletes házak készültek. Nagyon hamar megértették, hogy mit kell a lufira írni. A képen lévő ház megosztó volt, volt, akinek tetszett, volt akinek nem.

Jó hangulatban telt a délután, elmondták, hogy el se tudták képzelni milyen lesz, de ez nagyon jó foglalkozás volt.

 

Salgótarján

A foglalkozás szervezésénél igyekeztem a testvérekre különösen figyelni, mert a szülők elmondták, hogy nem mindig jönnek ki egymással. Ez a bemutatkozásnál elő is jött, próbálgatták egymást furcsa kérdésekkel (miért nem vagy már együtt a barátoddal, miért nem segítesz otthon a takarításban). A nagyobbak igyekeztek nem felvenni ezeket, de nekem is bele kellett szólni, hogy nem gondolom, hogy a foglalkozáson kellene elmondani.

 

Emiatt is, ill. azért, mert mind a 12-en ott voltak, kicsit túlléptük az időt (35 perc lett), és a többi feladatnál sem tudtuk tartani az időt. Egy óra 15 perc lett így a foglalkozás ideje. El is mondták a végén, hogy jól érezték magukat, jók voltak a feladatok, a házépítés, de el is fáradtak az egy kicsit.

 

A csoportok kialakításánál az 1-2-3 szám szerinti válogatást alkalmaztam. A csoportok rengeteg ötlettel kezdték el a házuk megvalósítását és nagyon érdekes megoldások születtek: az első csapat egy meleg éghajlatra tervezett házat, csupa pihenésre és kikapcsolódásra szánt berendezéssel, ablakok nélkül, külső kanapéággyal, a második egy az iskola utcájában lévő házat, tele nagy terekkel, emeleti kis szobákkal, a harmadik pedig egy keleti országbeli házat, ahol az elhúzható ajtók, a földre tett kisméretű asztalok, székek, ágyak voltak a berendezési tárgyak. Mindhárom házban a kényelmet szolgáló eszközök voltak a legfontosabbak. Egyik csapat sem gondolkodott palotában…

 

A legfontosabbnak a személyeket, a megfelelő élelmiszereket, a tisztálkodó helyiségeket, tv-t, kanapét tartották a lányok. A meleg éghajlatra tervezett ház fontos tartozéka volt a karácsonyfa, de ezt a lufiknál elengedték. Ugyanígy elengedésre kerültek a keleti háznál a díszes oszlopok, a lábtartó a kanapéhoz, ill. a díszek, valamint azok élelmiszerek, amelyeket nem fogyasztanak el egyszerre (nem tartották fontosnak, hogy eltegyék, inkább másnap újra készítenének ételt)

 

Ezen a foglalkozáson ők és én is elfáradtunk, még össze kell csiszolódnunk. A kisebbeknek furcsa volt a nem irányító, csak problémafelvető foglalkozásvezetésem, a nagyobbak pedig  nehezen viselték a kicsik vihogásait, nem kellő feladattudatukat, ill. a csoportmunkánál a sértődöttségüket, ha nem az ő megoldásukat fogadták el a többiek. Veszekedés ugyan még nem volt, de ez állandó koncentrációt igényelt a részemről. Ennek ellenére ők is és én is élveztem a munkát, nagyon jók voltak a feladatok.