-
Nyitókör (10 perc)
Nagy körben: Hogy érzed most magad, hogy vagy itt, mi történt veled az elmúlt héten?
-
Memoriter mozgással (8 perc)
A résztvevők kis papíron megkapják az alábbi két rövid versszakot Búth Emília verséből, ezt kell megtanulniuk 3 perc alatt, közben folyamatosan fel-alá kell járkálniuk
Utána megbeszéljük, hogy kinek segített a mozgás, kinek nem.
Fű, fa, virág,
fecskefészek,
része a világnak.
Ujjbegyeden
egy katica
vígan sétikálhat.
-
Mesemondás – mire emlékszel? (30 perc)
A mese szövegét és a kérdéseket lásd a mellékletben.
3.1. A foglalkozásvezető egyszer felolvassa a mese elejét, utána kérdéseket tesz fel a résztvevőknek.
3.2 A mese folytatódik, a foglalkozásvezető közben képeket mutat, majd újabb kérdéseket tesz fel.
3.3. A foglalkozásvezető kiosztja a szöveges vázlatot, a résztvevők ezt nézhetik, amíg a mese folytatódik, majd újabb kérdésekre válaszolnak.
3.4. Három önként jelentkező lesz a kistanár, a többiek kiscsoportokat alkotnak. A kistanárok megkapják a mese végét, kapnak két perc felkészülési időt, majd saját szavaikkal elmagyarázzák a saját csoportjuknak a történet végét. A többieknek nem mutathatják meg a szöveget, a végén tőlük is elvesszük, és megpróbálnak közösen válaszolni az ellenőrző kérdésekre.
Utána nagy körben megbeszéljük, hogy melyik (csak hallás után, vizuális segítséggel, vázlat segítségével, egymástól tanulva–egymást tanítva) volt a legnehezebb/legkönnyebb és miért.
Beszéljük meg, hogy az iskolában legtöbbször hogyan jut hozzájuk a tananyag (hallás után). Hogyan lehetne ezen segíteni? Ötletelés.
-
Koreográfus (7 perc)
Egy önként vállalkozó tanítson be egy rövid mozgássort a többieknek. Figyeljük meg, hogy mi segít? A szóbeli magyarázat, ha megmutatja, mit kéne csinálni vagy a kettő együtt?
-
Zárókör (5 perc)
Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?
MELLÉKLET
3.1. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg király, akit Boldog Biberácnak hívnak. Már 78 éve uralkodott birodalmában, Kerekföldön, amikor úgy érezte, eljött az ideje, hogy átadja a hatalmat. Meghirdette tehát, hogy aki legyőzi az országában 13 éve pusztító szörnyű sárkányt, Kellemetlen Kleofást, azé lesz a birodalom, a lánya keze, továbbá 21 zsák arany. A kikáltó 118 országba elküldte a király felhívását, és bizony hamarosan alig lehetett közlekedni az országban, mert csak úgy özönlött a sok jelentkező. Nehogy azt higgyétek, hogy csak emberek jöttek! Voltak ott háromlábú törpék, bíborszínű tündérek, fejetlen óriások, háromszarvú unikornisok, és még néhány szelíd sárkány is megjelent. Nem a birodalom vonzotta őket, hiszen Kerekfölde csupán akkor volt, hogy egy nap alatt kényelmesen bejárhatta az ember, meg az arany sem sokat számított, hiszen akkoriban a folyóparton lehetett szedegetni az aranyrögöket, hanem a királylány messze földön híres volt az eszéről.
Kérdések:
Hogy hívták az öreg királyt?
Hány országban hirdették ki a felhívást?
Milyen színűek a tündérek?
Mekkora Kerekfölde?
3.2. Érkezett egy lovag, akinek olyan vakítóan kék csíkok voltak a pajzsán, hogy a sárkány elkábult egy pillanatra, de aztán magához tért, és egy csapással elsöpörte a vitézt. Jött egy viking harcos, aki a sisakja szarvára akarta feltűzni, de sajnos, a sárkány bőrét olyan vastag lemezek borították, hogy a viking szarva letörött. Egy zöldbe öltözött íjász a süvegébe tűzött madártollat lebegtetve táncolt a sárkányhoz, hogy elterelje a figyelmét, de a sárkány csak tüsszentett, és az íjász messzire repült. Egy szerzetes a kopasz feje búbját dörzsölgetve átkokat mondott a szörnyetegre, de az csak kacagott. Arra járt egy varázsló, akinek lila ruháját arany csillagok borították. Ő a varázsbotján lévő drágakő erejével próbálta elpusztítani a fenevadat, de a sárkány egyetlen harapással porrá zúzta a varázskövet. A szomszéd ország hetedik falujából érkezett egy nagy erejű paraszlegény, aki vasvillával támadt a sárkányra, de az úgy törte félbe a szerszámot, mintha fogpiszkáló volna.
KÉP (feldarabolva)
Kérdések:
Mivel vakította el a lovag a sárkányt?
Az íjász mivel próbálta elterelni a sárkány figyelmét?
Milyen színű haja volt a szerzetesnek?
Milyen fegyvert használt a parasztlegény?
3.3. Szegény Boldog Biberác egyre jobban aggódott a birodalom miatt, ráadásul a birodalom összes kórháza megtelt a sárkány áldozataival. Kerekfölde minden orvosa, ápolója, mágusa és varázskígyója éjt-nappallá téve azon dolgozott, hogy a sok bátor jelentkező több-kevésbé felgyógyultan távozzon, mert attól tartottak, híre megy a veszedelemnek, és a turisták messzire elkerülik az országot. Kerekföldjére szívesen érkeztek a vándorok, mert híres volt a habcsókos cirfandlijáról és a keserű mézsöréről, de Kellemetlen Kleofás érkezése előtt a közbiztonság is kitűnő volt, nem úgy, mint a környező országokban, ahol az óvatlan utazókra gyakran támadtak banditák, kalózok és mérgesgombák. Kerekföldjén még a boszorkányok is barátságosak voltak, szívesen fogadták az idegeneket mézeskalács házikóikban, és ízletes bűbájitallal kínálták őket, amitől ellenállhatatlanul vonzónak érezték magukat. Nem csoda, hogy sok visszatérő vendégük volt, és a birodalom bevételének jelentős százaléka a turizmusból származott.
Vázlat:
Kórházak: orvosok, ápolók, mágusok, varázskígyók
Turizmus: habcsókos cirfandli, keserű mézsör, közbiztonság, boszorkányok bűbájitala
Környező országokban: banditák, kalózok, mérgesgombák
Kérdések:
Miért gyógyították meg a sérülteket?
Miért változott meg Kerekföldjén a közbiztonság?
Milyen bűbájitalt készítettek a boszorkányok?
3.4. Amikor elapadt a bátor jelentkezők sora, elállt Jóeszű Jozefina, a királylány, és csendesen annyit mondott az apjának, hogy ő is szerencsét próbálna. Bánatosan ingatta a fejét Boldog Biberác, akit már annyira emésztett az aggodalom, hogy alattvalói egy ideje csak Bús Biberácnak nevezték. De a királylány nemcsak okos volt, hanem bátor is, ezért megveregette apja vállát, és elindult a sárkány barlangja felé. Amikor odaért, elővett egy rézkanalat meg egy rézüstöt, és addig verte a kanállal az üstöt, míg az alvó sárkány nagy mérgesen elő nem bújt. Akkor Jozefina csúfolni kezdte a sárkányt, hogy amilyen nagy behemót, biztosan nem tudja őt elkapni. Amikor a sárkány már tüzet okádott a dühtől, a királylány szaladni kezdett, ahogy csak a lába bírta. Szaladt, szaladt, a sárkány meg utána. Jozefina barátai a közeli bozótosban megbújva figyelték, ahogy a királylány ügyesen megkerülte az előre ásott hatalmas gödröt, amit gondosan befedtek törékeny nádszálakkal, hogy ne látszódjon. A sárkány olyan mérges volt, hogy egy incifinci lány mer kiállni ellene, hogy nem is nézte, merre lép, és zsupsz, belezuhant a gödör mélyébe. Jozefina barátai készenlétben álltak, rögtön ráborítottak egy nagy vaslapot a gödörre, és sziklákat görgettek rá, hogy a sárkány ne tudja felemelni. Csak akkor engedték szabadon, amikor megígérte, hogy elköltözik Kerekföldéről. A birodalom uralkodója így Jozefina lett, és kedvére választhatott magának férjet.
Kérdések:
Mivel dühítette fel Jozefina a sárkányt?
Hol bújtak el Jozefina barátai?
Mivel fedték le a gödör tetejét, hogy ne látszódjon?
VISSZAJELZÉSEK
Salgótarján