1. Nyitókör (10 perc)
Nagy körben: Hogy érzed most magad, mi történt veled az elmúlt héten?
2. Ki lehet ő? (10 perc)
Önként jelentkező résztvevők mutogassanak el egy híres embert, a többiek próbálják kitalálni, ki lehet.
3. Hírnév (25 perc)
Beszéljük meg, hogy az előző feladatban eljátszott emberek miről híresek. Tettek valami olyat, ami miatt valóban megérdemlik a hírnevet, vagy csak ötperces celebek? Ha híres embereket kell felsorolni, hány tudós jut eszükbe? Vajon miért jut előbb eszükbe egy színész vagy zenész, mint egy tudós? Milyen értékrendet tükröz ez? Ha átgondolják, egyetértenek azzal, hogy a tudomány kevésbé fontos, mint a szórakoztatóipar?
A résztvevők párokban dolgoznak. Megkapják a mellékletben lévő neveket és életrajzokat.
3.1. Párosítsák a neveket és az életrajzokat. Ha van tabletjük, elegendő kevesebb nevet/életrajzot kiosztani, inkább a tablet segítségével keressenek még további információkat egy-egy tudósról. A foglalkozásvezető ellenőrzi, hogy helyes a párosítás.
3.2. Válasszák ki az egyik tudóst (ha van olyan tudós, akit különösen tisztelnek, de nem szerepel a feladatban, választhatják őt is), és írjanak legalább 3 kérdést, amit egy interjú során megkérdeznének tőle.
3.4. A párok felolvassák a kérdéseiket. Beszélgessünk arról, hogy akkor tudunk értelmes kérdéseket feltenni, ha van valamennyi információnk, tudásunk, ami alapján kérdezünk.
4. Irinyi bemutatkozik (10 perc)
A résztvevők csoportokban dolgoznak. Az előző feladatban kapott életrajz segítségével írjanak egy rövid monológot, amiben Irinyi János bemutatkozik. Használhatják a Szitakötő 2020/52-es számából Az istennyilától az indukciós főzőlapigcímű cikket, amiben szó van Irinyiről (https://ligetmuhely.com/szitakoto/az-istennyilatol-az-indukcios-fozolapig/) vagy a tabletjüket. Minden csoportból egy ember előadja a monológot.
5. Zárókör (5 perc)
Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?
Szerinted ez milyen tanóra lehetett?
Melléklet
IRINYI JÁNOS
(1817–1895) magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója. 21 évesen könyvet írt a kémia elméletéről. Értekezett a szikes talajok javításáról is. Ő alapította meg az első magyar gyufagyárat 1839-ben Pesten. Az 1848–49-es szabadságharcban Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. Jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. A hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
MARIE CURIE (ejtsd: mári küri)
(1867–1934) lengyel származású francia fizikus és kémikus, a radioaktivitás kutatója. Ő volt a párizsi Sorbonne (ejtsd: szorbon) egyetem első női professzora. Elsőnek kapott kétszer Nobel-díjat, a fizika, illetve a kémia területein végzett munkájáért. Férjével együtt felfedezett egy új elemet, amit hazája tiszteletére (Lengyelország lengyelül Polska) polóniumnak neveztek el. Később egy másik elemet, a rádiumot is felfedezték, amely nevét erős radioaktivitása miatt kapta.
STEPHEN HAWKING (ejtsd: sztívön hókin)
(1942 – 2018) angol elméleti fizikus. Az ősrobbanás kérdése foglalkoztatta és hogy a semmiből lehet-e valami. A fekete lyukakat tanulmányozta. Akkor még a csillagászok nem bizonyították a fekete lyukak létezését. Amikor a mérések ezt bizonyították, egy tanulmányában feltételezte, hogy a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ez az elképzelés nagy felbolydulást keltett a tudomány világában és világszerte ismert lett a szakmában.
SZENT-GYÖRGYI ALBERT
(1893 – 1986) Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, rákkutató. A második világháború után az ő cége hozta Magyarországra először a penicillint, ami életmentő volt a legyengült lakosság körében. Számos cikket írt és előadást tartott az atomfegyverek és háború ellen.
NEUMANN JÁNOS
(1903 – 1957) magyar születésű matematikus, ő fektette le a digitális számítógép elvi alapjait, mint a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer. Tőle származik a halmazelmélet megalapozása. Nevéhez fűződik a játékelmélet megteremtése.
NIKOLA TESLA
(1856 – 1943) szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.
ALBERT EINSTEIN
(1879 – 1955) német Nobel-díjas elméleti fizikus. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Előre jelzett olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016-ban a gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, és ezzel új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.
ADA LOVELACE (ejtsd: ada lávlész)
(1815 – 1852) angol matematikus és írónő. Ő írta le az első mechanikai számítógépet. Egyesek szerint a géphez készült programokat is ő írta, így az első számítógép-programozónak tekinthető.