Előzetes felkészülés: A foglalkozásra mindenki hozzon magával egy sima, T-szabású, rövidujjú pólót (nem magán viselve)
1. Nyitókör (10 perc)
2. Pólóhajtogatás. Hogyan tanulunk? (10 perc)
2. 1. A gyors pólóhajtogatás tudományát elleshetjük ezen a videón.
A foglalkozásvezető vagy előzetesen megtanulja a technikát, vagy kivetítőn, laptopon mutatja be a gyerekeknek a videót.
2.2. Egyszer-kétszer mutassuk meg a technikát, majd mindenki megpróbálja maga is.
2.3. Szükség esetén megmutathatjuk még egy-két alkalommal. Akinek már megy, segítsen a többieknek. Addig próbálgatjuk, amíg mindenkinek sikerül – fontos a sikerélmény.
3. Történetírás. (15 perc) (toll, papír, post-it)
3.1. A gyerekek két csoportban (A és B) dolgoznak. Két különböző történetet kell leírniuk a megadott szituáció alapján (lásd melléklet). A történetekben az alábbi 5 elemnek kell szerepelnie.
⦁ idegen kifejezés (nekik kell kitalálni, nem lehet valódi szó)
⦁ évszám (tetszőlegesen a múltban, jövőben)
⦁ személynév
⦁ helyszín
⦁ számadat (szám+mértékegység)
3.2. Az A csoport egyik tagja lassan, tagoltan felolvassa a szöveget. A B csoport tagjai jegyzetelnek. Az 5 elemet egy-egy post-it cetlire írják, és felragasztják a terem egyik oldalán a falra.
3.3. A B csoport egyik tagja olvassa fel az ő szövegüket, az A csoport tagjai jegyzetelnek, ugyanúgy post-it cetliket ragasztanak a terem másik oldalán a falra.
3.4. A foglalkozásvezető stopperrel méri az időt. A csoportok minden tagjának meg kell tanulnia a lejegyzetelt 5 elemet 3 perc alatt.
3.5. A csoporttagok felváltva kérdezhetik ki egymást, de csak a jól megfogalmazott, pontos kérdések számítanak.
4. Gondolattérkép. (15 perc) (színes kréták vagy filctollak)
4.1. Készítsük el közösen az A csoport történetének gondolattérképét a táblán!
Pl. Az A csoport története:
A selyemfényű töszmönyt 2078. március 19-én fedezte fel egy botanikus, aki elsőként jutott el a csendes-óceáni Burgang szigetére. A norvég-indonéz tudós, Jörg Tusmun hajótörést szenvedett az óceánon, és napokig egy szál deszkán hányódott, míg az addig ismeretlen szigetre vetették a hullámok. Saját bevallása szerint az ott talált, tápláló gabonafajta mentette meg az életét. A különleges növény ugyanis az agilakréció, vagyis a villámgyors növekedés folyamatának köszönhetően egyetlen nap alatt ehető, rendkívül ízletes termést ad. A sovány testalkatú Tusmun, aki saját vezetéknevét adta a felfedezett növénynek, a szigeten eltöltött 10 nap alatt 3 kilogrammot hízott, bár semmilyen más táplálékot nem vett magához. A töszmöny levele selymes és fényes, ez magyarázza elnevezését. Jörg Tusmun felfedezése várhatóan megoldja a világ éhező tömegeinek ellátását.
Kijegyzetelt elemek:
⦁ idegen kifejezés: agilakréció = villámgyors növekedés
⦁ évszám: 2078. március 19.
⦁ személynév: Jörg Tusmun (norvég-indonéz tudós)
⦁ helyszín: csendes-óceáni Burgang sziget
⦁ számadat: 3kg/10 nap
Gondolattérkép:
CÍM: Selyemfényű töszmöny
4.2. Idézzük fel a B csoport történetének 5 fontos elemét! Mindenki próbálja meg elkészíteni belőle a gondolattérképet! Utána nagy körben megbeszélés.
5. Pólóhajtogatás 2. (5 perc)
Ki emlékszik még a technikára, amit a foglalkozás elején tanultunk? Próbáljuk meg felidézni!
Milyen következtetést vonhatunk le ebből? Miért fontos az ismétlés, gyakorlás minden tanulási folyamatban?
6. Zárókör (5 perc)
Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?
MELLÉKLET
https://futurememory.eu/wp-content/uploads/2019/10/10_melleklet.docx
VISSZAJELZÉSEK
Salgótarján
A foglalkozásra 2019. február 19-én került sor. A foglalkozás kezdőkörében mindenki fáradtnak tűnt, nehezen szólaltak meg a lányok. Egymás kérdezgetése azonban már a megszokott oldott hangulatban történt. Az előző heti farsanghoz többen is visszatértek, beleszőtték a válaszaikba. A poló hajtogatós videót nézve szinte azonnal nekiláttak és sikeresen meg is csinálták három lány kivételével. Egymásnak is mutatták, „tanították” egymást.
A csoportfeladatnál elszabadult a fantáziájuk: az idegen szavak, az országnevek, a növény neve szinte megjegyezhetetlenre sikerült, de a történetekben többször is megemlítették, így mindkét csoport ki tudta belőle emelni. A jegyzetelésnél megosztották a feladatot, négyen figyeltek öt fontos adatra. Az egyik csoportnál egy lapra került fel a két adat. A tanulási folyamat végére szinte hibátlanul mondták el a történeteket. A három perc elég volt az adatok megjegyzésére. Egy tanulónál kellett segíteni, de a kérdések jó segítségnek bizonyultak. A gondolattérképeknél kiválasztottak egy központi dolgot (háború ill. növény neve) és a köré építették fel. A másik csapat kiegészíthette, de alapos munkát végeztek, így erre nem került sor.
A poló hajtogatásához visszatérve, már csak egy lánynak nem sikerült, ezt a zárókörben meg is jegyezte. Elhangzott még az együtt tanulás fontossága, a jókedv, az együttgondolkodás a foglalkozás végén.
Tiszafüred
Nagyon jó feladatnak bizonyult a pólóhajtogatást, többen jelezték, hogy nem tudják. Végre megtanulhatták. Mondás nélkül segítettek egymásnak, nagyon segítőkészek voltak.
A történetírás nehezebben ment. Idegen kifejezés nem is született. A növény neve angol szóként szerepelt. Ez a csoport többé kevésbé boldogult a feladattal. A szomszédos országok csatájánál nem tudtak elvonatkoztatni, inkább történelmi ismereteiket használták, (nem valós adatokkal) Ez a csapat a mértékegységgel is bajba volt.
A következő akadály a jegyzetelés volt. Többször nekifutottunk, de egymás történeteiből nem tudtak jegyzetelni.
Végül a példatörténetet olvastam fel, és arról kellett post-it-re jegyzetelni. Ellenőrzés után jöhetett a tanulás. Erről készült gondolattérkép is.
Nehéznek tartották a feladatokat. Megbeszéltük azonban, hogy a gyakorlás, későbbi ismétlés, 5 dolog cetlire való kiírása és a gondolat térkép készítés olyan tanulási módszerek, ami segítheti őket a tanulásban.