9. foglalkozás: TANULÁS

Előzetes felkészülés: A foglalkozásra mindenki hozzon magával egy sima, T-szabású, rövidujjú pólót (nem magán viselve)

1. Nyitókör (10 perc)

2. Pólóhajtogatás. Hogyan tanulunk? (10 perc)

2. 1. A gyors pólóhajtogatás tudományát elleshetjük ezen a videón:

A foglalkozásvezető vagy előzetesen megtanulja a technikát, vagy kivetítőn, laptopon mutatja be a gyerekeknek a videót.

2.2. Egyszer-kétszer mutassuk meg a technikát, majd mindenki megpróbálja maga is.

2.3. Szükség esetén megmutathatjuk még egy-két alkalommal. Akinek már megy, segítsen a többieknek. Addig próbálgatjuk, amíg mindenkinek sikerül – fontos a sikerélmény.

3. Történetírás. (15 perc) (toll, papír, post-it)

3.1. A gyerekek két csoportban (A és B) dolgoznak. Két különböző történetet kell leírniuk a megadott szituáció alapján (lásd melléklet). A történetekben az alábbi 5 elemnek kell szerepelnie.

⦁ idegen kifejezés (nekik kell kitalálni, nem lehet valódi szó)
⦁ évszám (tetszőlegesen a múltban, jövőben)
⦁ személynév
⦁ helyszín
⦁ számadat (szám+mértékegység)

3.2. Az A csoport egyik tagja lassan, tagoltan felolvassa a szöveget. A B csoport tagjai jegyzetelnek. Az 5 elemet egy-egy post-it cetlire írják, és felragasztják a terem egyik oldalán a falra.

3.3. A B csoport egyik tagja olvassa fel az ő szövegüket, az A csoport tagjai jegyzetelnek, ugyanúgy post-it cetliket ragasztanak a terem másik oldalán a falra.

3.4. A foglalkozásvezető stopperrel méri az időt. A csoportok minden tagjának meg kell tanulnia a lejegyzetelt 5 elemet 3 perc alatt.

3.5. A csoporttagok felváltva kérdezhetik ki egymást, de csak a jól megfogalmazott, pontos kérdések számítanak.

4. Gondolattérkép. (15 perc) (színes kréták vagy filctollak)

4.1. Készítsük el közösen az A csoport történetének gondolattérképét a táblán!

Pl. Az A csoport története:
A selyemfényű töszmönyt 2078. március 19-én fedezte fel egy botanikus, aki elsőként jutott el a csendes-óceáni Burgang szigetére. A norvég-indonéz tudós, Jörg Tusmun hajótörést szenvedett az óceánon, és napokig egy szál deszkán hányódott, míg az addig ismeretlen szigetre vetették a hullámok. Saját bevallása szerint az ott talált, tápláló gabonafajta mentette meg az életét. A különleges növény ugyanis az agilakréció, vagyis a villámgyors növekedés folyamatának köszönhetően egyetlen nap alatt ehető, rendkívül ízletes termést ad. A sovány testalkatú Tusmun, aki saját vezetéknevét adta a felfedezett növénynek, a szigeten eltöltött 10 nap alatt 3 kilogrammot hízott, bár semmilyen más táplálékot nem vett magához. A töszmöny levele selymes és fényes, ez magyarázza elnevezését. Jörg Tusmun felfedezése várhatóan megoldja a világ éhező tömegeinek ellátását.

Kijegyzetelt elemek:

⦁ idegen kifejezés: agilakréció = villámgyors növekedés
⦁ évszám: 2078. március 19.
⦁ személynév: Jörg Tusmun (norvég-indonéz tudós)
⦁ helyszín: csendes-óceáni Burgang sziget
⦁ számadat: 3kg/10 nap

Gondolattérkép:

CÍM: Selyemfényű töszmöny

 

4.2. Idézzük fel a B csoport történetének 5 fontos elemét! Mindenki próbálja meg elkészíteni belőle a gondolattérképet! Utána nagy körben megbeszélés.

5. Pólóhajtogatás 2. (5 perc)

Ki emlékszik még a technikára, amit a foglalkozás elején tanultunk? Próbáljuk meg felidézni!
Milyen következtetést vonhatunk le ebből? Miért fontos az ismétlés, gyakorlás minden tanulási folyamatban?

6. Zárókör (5 perc)
Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?

MELLÉKLET

A csapat B csapat
Egy korábban ismeretlen, kitalált növény felfedezése Két kitalált, szomszédos ország csatája

1. idegen kifejezés 1. idegen kifejezés
2. évszám 2. évszám
3. név 3. név
4. helyszín 4. helyszín
5. számadat+mértékegység 5. számadat+mértékegység

 

VISSZAJELZÉSEK

Salgótarján

A foglalkozásra 2019. február 19-én került sor. A foglalkozás kezdőkörében mindenki fáradtnak tűnt, nehezen szólaltak meg a lányok. Egymás kérdezgetése azonban már a megszokott oldott hangulatban történt. Az előző heti farsanghoz többen is visszatértek, beleszőtték a válaszaikba. A poló hajtogatós videót nézve szinte azonnal nekiláttak és sikeresen meg is csinálták három lány kivételével. Egymásnak is mutatták, “tanították” egymást.

A csoportfeladatnál elszabadult a fantáziájuk: az idegen szavak, az országnevek, a növény neve szinte megjegyezhetetlenre sikerült, de a történetekben többször is megemlítették, így mindkét csoport ki tudta belőle emelni. A jegyzetelésnél megosztották a feladatot, négyen figyeltek öt fontos adatra. Az egyik csoportnál egy lapra került fel a két adat. A tanulási folyamat végére szinte hibátlanul mondták el a történeteket. A három perc elég volt az adatok megjegyzésére. Egy tanulónál kellett segíteni, de a kérdések jó segítségnek bizonyultak. A gondolattérképeknél kiválasztottak egy központi dolgot (háború ill. növény neve) és a köré építették fel. A másik csapat kiegészíthette, de alapos munkát végeztek, így erre nem került sor.

A poló hajtogatásához visszatérve, már csak egy lánynak nem sikerült, ezt a zárókörben meg is jegyezte. Elhangzott még az együtt tanulás fontossága, a jókedv, az együttgondolkodás a foglalkozás végén.