832
post-template-default,single,single-post,postid-832,single-format-standard,stockholm-core-1.1,select-theme-ver-5.1.8,ajax_fade,page_not_loaded,wpb-js-composer js-comp-ver-6.0.5,vc_responsive

9. foglalkozásterv: TANULÁS 1

Előzetes felkészülés: A foglalkozásra mindenki hozzon magával egy sima, T-szabású, rövidujjú pólót (nem magán viselve)

1. Nyitókör (10 perc)

2. Pólóhajtogatás. Hogyan tanulunk? (10 perc)

2. 1. A gyors pólóhajtogatás tudományát elleshetjük ezen a videón.
A foglalkozásvezető vagy előzetesen megtanulja a technikát, vagy kivetítőn, laptopon mutatja be a gyerekeknek a videót.

2.2. Egyszer-kétszer mutassuk meg a technikát, majd mindenki megpróbálja maga is.

2.3. Szükség esetén megmutathatjuk még egy-két alkalommal. Akinek már megy, segítsen a többieknek. Addig próbálgatjuk, amíg mindenkinek sikerül – fontos a sikerélmény.

 

3. Történetírás. (15 perc) (toll, papír, post-it)

3.1. A gyerekek két csoportban (A és B) dolgoznak. Két különböző történetet kell leírniuk a megadott szituáció alapján (lásd melléklet). A történetekben az alábbi 5 elemnek kell szerepelnie.

⦁ idegen kifejezés (nekik kell kitalálni, nem lehet valódi szó)
⦁ évszám (tetszőlegesen a múltban, jövőben)
⦁ személynév
⦁ helyszín
⦁ számadat (szám+mértékegység)

3.2. Az A csoport egyik tagja lassan, tagoltan felolvassa a szöveget. A B csoport tagjai jegyzetelnek. Az 5 elemet egy-egy post-it cetlire írják, és felragasztják a terem egyik oldalán a falra.

3.3. A B csoport egyik tagja olvassa fel az ő szövegüket, az A csoport tagjai jegyzetelnek, ugyanúgy post-it cetliket ragasztanak a terem másik oldalán a falra.

3.4. A foglalkozásvezető stopperrel méri az időt. A csoportok minden tagjának meg kell tanulnia a lejegyzetelt 5 elemet 3 perc alatt.

3.5. A csoporttagok felváltva kérdezhetik ki egymást, de csak a jól megfogalmazott, pontos kérdések számítanak.

 

4. Gondolattérkép. (15 perc) (színes kréták vagy filctollak)

4.1. Készítsük el közösen az A csoport történetének gondolattérképét a táblán!

Pl. Az A csoport története:
A selyemfényű töszmönyt 2078. március 19-én fedezte fel egy botanikus, aki elsőként jutott el a csendes-óceáni Burgang szigetére. A norvég-indonéz tudós, Jörg Tusmun hajótörést szenvedett az óceánon, és napokig egy szál deszkán hányódott, míg az addig ismeretlen szigetre vetették a hullámok. Saját bevallása szerint az ott talált, tápláló gabonafajta mentette meg az életét. A különleges növény ugyanis az agilakréció, vagyis a villámgyors növekedés folyamatának köszönhetően egyetlen nap alatt ehető, rendkívül ízletes termést ad. A sovány testalkatú Tusmun, aki saját vezetéknevét adta a felfedezett növénynek, a szigeten eltöltött 10 nap alatt 3 kilogrammot hízott, bár semmilyen más táplálékot nem vett magához. A töszmöny levele selymes és fényes, ez magyarázza elnevezését. Jörg Tusmun felfedezése várhatóan megoldja a világ éhező tömegeinek ellátását.

Kijegyzetelt elemek:

⦁ idegen kifejezés: agilakréció = villámgyors növekedés
⦁ évszám: 2078. március 19.
⦁ személynév: Jörg Tusmun (norvég-indonéz tudós)
⦁ helyszín: csendes-óceáni Burgang sziget
⦁ számadat: 3kg/10 nap

Gondolattérkép:

CÍM: Selyemfényű töszmöny

 

4.2. Idézzük fel a B csoport történetének 5 fontos elemét! Mindenki próbálja meg elkészíteni belőle a gondolattérképet! Utána nagy körben megbeszélés.

 

5. Pólóhajtogatás 2. (5 perc)

Ki emlékszik még a technikára, amit a foglalkozás elején tanultunk? Próbáljuk meg felidézni!
Milyen következtetést vonhatunk le ebből? Miért fontos az ismétlés, gyakorlás minden tanulási folyamatban?

 

6. Zárókör (5 perc)

Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?

 

MELLÉKLET

https://futurememory.eu/wp-content/uploads/2019/10/10_melleklet.docx

 

VISSZAJELZÉSEK

Salgótarján

A foglalkozásra 2019. február 19-én került sor. A foglalkozás kezdőkörében mindenki fáradtnak tűnt, nehezen szólaltak meg a lányok. Egymás kérdezgetése azonban már a megszokott oldott hangulatban történt. Az előző heti farsanghoz többen is visszatértek, beleszőtték a válaszaikba. A poló hajtogatós videót nézve szinte azonnal nekiláttak és sikeresen meg is csinálták három lány kivételével. Egymásnak is mutatták, “tanították” egymást.

A csoportfeladatnál elszabadult a fantáziájuk: az idegen szavak, az országnevek, a növény neve szinte megjegyezhetetlenre sikerült, de a történetekben többször is megemlítették, így mindkét csoport ki tudta belőle emelni. A jegyzetelésnél megosztották a feladatot, négyen figyeltek öt fontos adatra. Az egyik csoportnál egy lapra került fel a két adat. A tanulási folyamat végére szinte hibátlanul mondták el a történeteket. A három perc elég volt az adatok megjegyzésére. Egy tanulónál kellett segíteni, de a kérdések jó segítségnek bizonyultak. A gondolattérképeknél kiválasztottak egy központi dolgot (háború ill. növény neve) és a köré építették fel. A másik csapat kiegészíthette, de alapos munkát végeztek, így erre nem került sor.

A poló hajtogatásához visszatérve, már csak egy lánynak nem sikerült, ezt a zárókörben meg is jegyezte. Elhangzott még az együtt tanulás fontossága, a jókedv, az együttgondolkodás a foglalkozás végén.

Tiszafüred

Nagyon jó feladatnak bizonyult a pólóhajtogatást, többen jelezték, hogy nem tudják. Végre megtanulhatták. Mondás nélkül segítettek egymásnak, nagyon segítőkészek voltak.

A történetírás nehezebben ment. Idegen kifejezés nem is született. A növény neve angol szóként szerepelt. Ez a csoport többé kevésbé boldogult a feladattal. A szomszédos országok csatájánál nem tudtak elvonatkoztatni, inkább történelmi ismereteiket használták, (nem valós adatokkal) Ez a csapat a mértékegységgel is bajba volt.

A következő akadály a jegyzetelés volt. Többször nekifutottunk, de egymás történeteiből nem tudtak jegyzetelni.

Végül a példatörténetet olvastam fel, és arról kellett post-it-re jegyzetelni. Ellenőrzés után jöhetett a tanulás. Erről készült gondolattérkép is.

Nehéznek tartották a feladatokat. Megbeszéltük azonban, hogy a gyakorlás, későbbi ismétlés, 5 dolog cetlire való kiírása és a gondolat térkép készítés olyan tanulási módszerek, ami segítheti őket a tanulásban.