20. foglalkozás: ÖNKÉNTESSÉG

  1. Nyitókör (10 perc)

 

Nagy körben: Hogy érzed most magad, hogy vagy itt, mi történt veled az elmúlt héten?

 

  1. Miért jó neked? (10 perc)

 

A résztvevők nagy körben állnak, kapnak kis gondolkozási időt, hogy kitalálják, miért jó nekik, ha másnak segítenek. A foglalkozásvezető egy kis labdát dob az első embernek, aki röviden mond valamit (pl. jó érzés, hogy hasznos vagyok), majd tovább dobja valakinek a körben, akinek mást kell mondania. Ismételni nem lehet egymást, ha valaki elakad, segítő kérdéseket tehetnek fel a többiek.

A játék addig tart, amíg mindenki sorra kerül.

 

  1. Házimunka (10 perc)

 

A résztvevők párokat alkotnak, minden pár megkapja az 1. melléklet képeit, majd elmesélik egymásnak, hogy a képen látható házimunkát náluk otthon általában ki végzi. Megbeszélik, hogy ha az a személy bármilyen okból (pl. betegség) nem tudná elvégezni az adott munkát, tudnának-e segíteni, helyette elvégezni, vagy mástól kérnének segítséget.

Nagy körben meghallgatunk néhány önként jelentkezőt. Megbeszéljük a különbséget a saját feladat elvégzése és a segítségnyújtás között. Pl. Segítségnyújtás-e, ha valaki elmosogat otthon? Nem, ha ez az ő feladata. Igen, ha egyébként más családtag feladata lenne, de megcsinálja helyette.

A foglalkozásvezető felteheti a kérdést: ha a szülő segít a gyereknek házifeladatot írni, akkor segítséget nyújt vagy a szülői feladatát végzi? Mit gondolnak erről?

 

  1. Kitől kérnél segítséget? (15 perc)

 

A résztvevők ismét párokat alkotnak (más párral), minden pár megkapja a 2. melléklet szituációs kártyáit. Megbeszélik, hogy ők mit tennének ebben a helyzetben, kitől kérnének segítséget.

Nagy körben meghallgatunk néhány önként jelentkezőt.

 

  1. Hogyan segítenél? (10 perc)

 

A résztvevők 3 fős kiscsoportokban megkapják a 3. melléklet képeit. Megbeszélik, hogy milyen probléma lehet a képen, és ők személy szerint hogyan tudnának segíteni. Ha szükséges, a tableteket használhatják információszerzésre.

Nagy körben meghallgatunk minden csoportot.

 

  1. Zárókör (5 perc)

 

Mit viszel haza a mai foglalkozásról? Mi volt a legjobb/ legnehezebb?

 

 

  1. melléklet

HÁZIMUNKA

hazimunka1 hazimunka2 hazimunka3 hazimunka4 hazimunka5 hazimunka6 hazimunka7 hazimunka8 hazimunka9

hazimunka10

hazimunka11 hazimunka12

  1. melléklet

 

SZITUÁCIÓK

  1. Háromgyerekes édesanya vagy, eltörött a lábad, egy hétig feküdnöd kell, utána még 4 hétig leszel gipszben. Kitől kérsz segítséget?
  1. A munkahelyeden elromlik a számítógéped, és sürgős munkát kell elvégezned. Kitől kérsz segítséget?
  1. Az adóhivataltól felszólítást kapsz, hogy egy nagyobb összeget be kell fizetned. Nem érted, miért, és nincs is ennyi pénzed. Kitől kérsz segítséget?
  1. Egyedül élsz a városban egy albérletben, eldugul a vécéd. Kitől kérsz segítséget?
  1. A szerelmed szakított veled, nagyon szomorú vagy. Kitől kérsz segítséget?
  2. A szórakozóhelyen egy ismeretlen férfi mindenáron táncolni akar veled. Kitől kérsz segítséget?
  3. Fontos vizsgát kell tenned, de sok mindent nem értesz a tananyagból. Kitől kérsz segítséget?
  4. A buszmegállóban egy eszméletlen férfit találsz, nincs ott senki más. Kitől kérsz segítséget?

 

  1. melléklet

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

segitsegnyujtas1 segitsegnyujtas2 segitsegnyujtas3 segitsegnyujtas4

 

VISSZAJELZÉS

Tiszafüred

 

Ezen a foglalkozáson csak 4 lány vett részt. A jelenlévők is nagyon félnek, nem azért, hogy betegek lesznek, hanem, hogy hazaviszik a családtagjaiknak a vírust. A feladatokat sem tudtam a leírtak szerint megvalósítani. Bármihez fogtunk, mindig  a vírus jutott eszükbe. A segítségnyújtást inkább csak családon belül tudták elképzelni. Kivéve K., aki senkire nem számíthat, ráadásul van egy „ura” (felnőtt barátja), akinek a szüleit is (apósnak és anyósnak nevezi, 60-65 évesek) K. segíti, mos főz, takarít. Inkább egy beszélgetős foglalkozás volt. Olyan dolgokba avattak be, amit nem is gondoltam. Jó érzés volt, hogy a bizalmukba fogadtak.

 

Salgótarján

 

Az önkéntesség foglalkozáson a „Jó érzés” megfogalmazása kicsit nehezen sikerült. Tudták, mit szeretnének mondani, de a szóválasztás még nehezen ment. Ez a feladat így egy kicsit hosszabb volt, mint 10 perc, de a végén sikerült.
A házimunkánál kiderült, hogy mindenkinek van otthon saját feladata, sokszor segítenének is, de a felnőttek nem mindig hagyják őket, ill. ha nem segítenek, akkor viszont számon kérik rajtuk. A szülői segítséget a tanulásban, házi feladat megírásában ritkán kérik, gyakoribb az osztálytárs, az internet segítségül hívása.
Érdekes válaszok születtek a „Kitől kérnél segítséget?” – kérdéskörben. Többen nem kérnének, megpróbálnák maguk megoldani (8. évfolyamosok a szórakozóhely-tánc témában) ill. nem jutott az sem az eszükbe, hogy a  három gyerekes anyukának esetleg férje, gyerekek apja is segíthetne. Azt fogalmazták meg, hogy a barátok, egy szomszéd nagyon jó, ha van, mert kölcsönösen tudnak egymásnak segíteni.
A harmadik feladatnál voltak olyanok, akik karanténban voltak: ők nehezen viselték annak idején, hogy sok ember furcsán nézett rájuk a feloldás után. A legnagyobb segítségnek azt tartották, hogy érdeklődtek felőlük az ismerősök, megkérdezték, mire van szükségük ill. meglepetésként találtak az ajtójuk előtt süteményt…. Az anyuka mobiltelefonozására két módon reagáltak: az első az volt, hogy nem kellene a gyerek mellett ezt csinálni, a másik pedig az, hogy lehet, hogy az anyuka is segítségre szorul, mert egyedül van, vagy éppen fáradt.
A foglalkozás végén a legnehezebbnek azt ítélték meg, hogy még mindig nehéz megfogalmazni az érzéseiket, hogy a szülőkkel nem mindent tudnak megbeszélni (fiúk ügyében), jónak pedig azt, hogy ismét jót beszélgettünk, segítettünk egymásnak jókedvre derülni.